Határtalanul 2026

június 2-től június 5-ig a hetedik évfolyamos tanulók ismét Határtalanul kiránduláson vehettek részt. A cél Szlovénia és Horvátország volt.

Az utazás előkészítését már hetekkel korábban elkezdtük. Szülői értekezletet tartottunk, ahol részletes tájékoztatást adtunk a hozzátartozóknak a programokról, helyszínekről. A gyerekek az első előkészítő foglalkozás alkalmával az okosdoboz.hu Határtalanul barangoló elnevezésű felületén interaktív feladatokon keresztül ismerkedtek a célországokkal. A második előkészítő foglalkozásra már a gyerekek tartottak egymásnak kiselőadást azokról a helyekről és nevezetességekről, amelyek szerepeltek az útitervben.

Az indulás napján izgatottan vágtunk bele a 4 napos kalandba 31 tanulóval és 3 kísérő pedagógussal.

1.nap

Délután már Lendván voltunk. Megismerkedünk a helyi magyarság történetével. Megtudtuk, hogy milyen a szlovéniai magyarok helyzete és élete, lehetőségei és kilátásai Ezután rövid séta során Lendva város központjával ismerkedünk. A Szent Katalin plébániatemplomban időztünk kicsit, majd megtekintettük a Makovecz Imre által épített kultúrpalotát. Ezután a lendvai szőlőhegyen kerestük fel a Szentháromság kápolnát, ahol Hadik Mihály törökverő hadvezér múmiáját is láthattuk. Marika néni egy rövid előadás keretében mesélt nekünk a kriptáról, az ott nyugvók életéről, valamint Hadik Mihályról is. Ezután gyönyörködtünk a csodálatos kilátásban, majd indultunk is tovább a Dobronak település határában található a Bakónaki-tóhoz, amely mentén gyönyörű sétát tettünk. Elsétáltunk a közeli erdőben megbújó Szent Vid forráshoz, és a felette lévő Szent Vid kápolnához is.

Első napunkat Csesztregen zártuk, ahol az éjszakát is töltöttük.

Bőséges reggeli után ismét felkerekedtünk és hamarosan a Muravidék talán legismertebb gazdáihoz, a Passero családhoz Alsómarác (Moravske Toplice) melletti Mezővár

(Tešanovci) faluba. A család szőlőműveléstől kezdve a lekvárkészítésig sok mindennel foglalkozik, de igazán a csokoládékülönlegességeiről híresek, melyeket saját alapanyagaikból készítik. Itt lehetőségünk volt vásárolni termékeikből. Következő állomásunk Közép-Európa legnagyobb orchidea farmja volt Dobronak határában a Trópusi kertben, ahol különleges egzotikus növényeket láttunk.

Kora délután érkeztünk meg Zágrábba, Horvátország fővárosába, ahol jókora városnéző sétát tettünk. Tomiszlav király lovasszobra mellett elhaladva megtekintettük a magyar honfoglalás millenniuma alkalmából átadott pavilon épületet, majd a parkban haladva láthattuk közös Zrínyi Miklós és Jurisics Miklós mellszobrát, valamint a hangulatos zenepavilont és meteorológiai órát. Meglátogattuk a Káptalandombon emelt székesegyházat, benne a Szent István kápolnával. A Káptalandombi városrészből átsétálunk a Felsővárosba (Gradac), itt megnéztük a Jellasics-teret és a Jellasics lovas szobrot a főtéren, majd a dombon felsétálva az öreg kapun át a Szent Márk térre érkeztünk. Itt található a horvát Szábor, vagyis az országgyűlés, amely a Szent Márk templomra néz, amelyen a Horvátország és Zágráb címerét Zsolnai cserépből rakták ki. Noha egész nap esős volt az idő, jó hangulatban érkeztünk meg tengerparti szállásunkra, ahol vacsora után még láttuk a tengert és a naplementét.

Reggeli után először egy hajókirándulásra mentünk a Krk sziget mellől az öbölben. Fantasztikus látvány volt a Krk-sziget hídja, Kraljevica városa, panorámás kilátás a Zrínyi-Frangepán kastélyra és az Omišalj-öbölre. Az út fénypontjaként pedig delfinek is csatlakoztak pár percig a hajóhoz. Ezután a Fiuméhez tartozó Tersattó várába látogattunk, amely a környék legmagasabb pontja, csodálatos kilátást nyílt a városra és a tengerre. Innen a zarándokok lépcsőin, a tersattói lépcsőkön mentünk le a városba. Megismerkedünk Fiume történelmi belvárosával, a korzón található Óratoronnyal, a kikötővel és annak magyar felirataival.

A magyar időben épült a piac, a színház, és egyéb fontos épületek: a Kormányzói Palota, a

Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság épülete, az Adria-palota és az Adria Magyar Királyi

Tengerhajózási Rt. székháza. Felkerestük a magyar feliratú kikötői bójákat és a Baross

emléktáblát, illetve Jókai emléktábláját, ahol a nemzeti összetartozás napja okán elhelyeztük az itthonról vitt koszorút. Ezután megnéztük a római időkből megmaradt öreg kaput, majd Szent Vid, a város védőszentjének a templomát. Láttuk a fiumei ferde tornyot is, valamint felkerestük a helyi Baross Gábor Magyar Kultúrkör Székházát. Délutánra értünk Abbáziába,

sétáltunk a tengerparton a híres, sziklába vájt sétányon, és felkerestük a Hotel Palace Bellevue-t, amely Markusovszky Lajos 1848-49-es tábori főorvos utolsó lakhelye volt, majd a Jannette Villához sétálunk, ahol Móra Ferenc emléktáblája hirdeti, hogy az író itt fejezte be az “Ének a búzamezőkről” c. alkotását. Egész nap gyönyörű, napos időnk volt, így jólesett a vacsora utáni fürdőzés a tengerben.

4.nap

Reggeli után búcsút vettünk a tengertől, majd utolsó állomásaink: Varasd és Csáktornya felé vettük az irányt. Közben ismét eleredt az eső, de ennek dacára is megnéztük a várost. Felkerestük az Erdődy-Zrínyi várkastélyt, és sétát tettünk Európa egyik legszebb, barokk

paloták sorát felvonultató belvárosában. Itt megtekintettük a Megyeházát, a Draskovics Palotát, a székesegyházat és a gyönyörű városházát is. Csáktornyán sétát tettünk a Zrínyiek sasfészkében. A bejáratánál található „Zrínyi Péter búcsúja” emlékműnél felidéztük a Wesselényi-féle összeesküvés történetét. Innen elsétáltunk a turulmadaras központi Zrínyi

emlékoszlophoz, ami körül építkezést zajlott, így csak messziről, kerítésen át tekinthettük meg.

Igen tartalmas, mozgalmas, izgalmas négy napot tudhatunk magunk mögött, amely minden résztvevő számára felejthetetlen élményt nyújtott.

Vighné Olasz Anikó